Torben Kuhlmann

A képek gyönyörűek. Azt hiszem, jobban jártunk volna, ha szöveg nélkül adják ki. A négy és fél éves így is „elolvasta”, és a képek alapján előre mondta nekem, mi fog következni, működött a történet a mese mondatai nélkül is. Sőt. Amikor elkezdtük olvasni, és azt láttam, hogy gügyög*, nagyon küzdeni kezdett bennem a belső sikítás a megfogalmazás miatt és a képekben elmerülés gyönyörűsége. A végén a plusz infók a valóságról jók viszont, mondjuk ott meg van pár elütés. Pl. Buzz Aldrin nevéből kimaradt egy betű. Az inkább csak a nyolc és fél évest érdekelte, aki már előttünk kiolvasta egyedül. Várjuk azért nagyon a másikat (megrendelve), a rajzokért megéri, de kár a szövegért.

*És persze nem tudom, hogy ez a szerzőnek vagy a fordítónak róható fel inkább.… (mer)

A szerző másik csodaszép* gyerekkönyvét már olvastuk, és azt hittem, ezt is, csak pár oldal után esett le, hogy még nem. Ez az első, a híres diplomamunka, és itt még a szöveg is rendben van, nem úgy, mint a következőben. Azt nem tudom, hogy a holokauszt-párhuzamot csak én láttam-e bele (hirtelen tömegesen pusztítani kezdik az egereket Németországban, ez elől menekülnek Amerikába, hajókkal, később egyre többen próbálják a menekülést is akadályozni, fenyegető macskák, majd baglyok - mert amúgy mit akar ötven bagoly egyetlen egérrel?). Mindenesetre csak az illusztrációért is megérné, gyönyörű. A repüléstörténeti ismeretterjesztés is ott van.

*na, hát mindennek van határa, ezt egybe fogom írni, és kész. Micsoda hülyeség.… (mer)