Ezek a fickók jól megértenék magukat Móricz pusztai csámborgóival. Állnának egymás mellett, arcuk szélről-naptól cserzett, ráncaikba belegyógyult már a por. Néha mondanának egymásnak valamit a marhákról, a lovakról vagy az esőről, de különben hallgatnának nagyokat. Elnéznének a messzeségbe, és arról elmélkednének magukban, hogy azok a városi nők, nos, azok huncut egy fajták. Nem lehet megérteni őket, de a szaguk: az jó. És időnként egymásra sandítanának, hogy a másik is ugyanarra a városi nőre gondol-e. Ez a pillanat, ez az egymásra tekintés - alighanem ez a konfliktus.

(Van az a szabály, hogy ha egy könyvborítón van egy pisztoly, akkor annak el is kell sülnie. Tegyük hozzá, ez a szabály a RaRe sorozat esetében nem feltétlenül érvényes. A RaRe sorozat könyvborítói ugyanis alkalmasint olyan borítótervezők produktumai, akik túl sokat ittak gyógyszerre, és ezért elkezdték kortárs montázsművésznek tekinteni magukat.) ( )

The Misfits is the story of three cowboys, trying to live a dying way of life out in the Nevada desert, and Roslyn, a beautiful divorcee who enchants them.

The cowboys convince Roslyn to come with them when they round up wild horses. Once she finds out they intend to sell the horses for dog food, Roslyn lashes out, not understanding how men who seem so kind and loving on the surface could do something as cruel as to kill the animals, simply so they do not have to deal with wages (ie getting a job).

The ending is one full of hope, however, as Roslyn comes to realize that the cowboys, the horses, their life in Nevada and even herself, are all misfits.

FYI to the reader, this book is written in a fiction book format rather than as a script (as one would have assumed Arthur Miller would have done since he wrote this for the screen)-but this does not detract from the beauty of the story at all, so read away and enjoy the superb storytelling. ( )